Mottó

2012. április 15., vasárnap

Levendulás-kecsketejes, indigóval

Legkedvesebb színem a kék, de igazán szép, élénk kék színű szappant még nem sikerült készítenem, mivel a természetes színezők között még nem találtam olyanra, amivel ez megoldható, ahhoz pedig ragaszkodom, hogy mesterséges színezőket ne használjak.

Volt azért egy próbálkozásom nemrég, rendeltem kék indigót. Az indigó növény (Indigofera tinctoria) a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágzatúak családjába tartozó, trópusi éghajlaton honos, 1,5 m magas, ágas félcserje,levele 4-6 párjával szárnyalt, virága apró, rózsaszin vagy fehér. Indiában, Szumátrán és Ázsia egy-két területén él. A növény levelében található indigotin anyagot megközelítően Kr.e. 3000 óta használják színezésre. Bár létezéséről már a 13. században tudósított Marco Polo, csak a 17. század végén szorította ki Európában a festőcsülleng (Isatis tinctoria) használatát. A színezőanyagot a növény leveléből - mivel vízben nem oldódó anyag - fermentáció, vagy kémiai úton lehet előállítani. 

A kék indigópor valóban nagyon szép színű, egészen sötét acélkék. Mivel az útmutatóban a használatát illetően óvatosságra intenek, nem mertem túlzásba vinni az adagolását. Legközelebb lehet, hogy bátrabb leszek, mert így csak épp szürkéskék lett a szappanmassza indigóval színezett fele. Nehezen oldódott olajban is, és az általam elképzelt kék színtől is messze van a kapott eredmény, de a levendulás-kecsketejes szappanalap biztosíték arra, hogy ez a szappan is ugyanolyan jó legyen, mint a többi.

Szappanom összetevői: 
szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmaolaj, ricinusolaj, méhviasz, shea vaj, kakaóvaj, lenmagolaj, levendulafőzet, kecsketej, kevés levendula és ylang-ylang illóolaj. Enyhe illatú háziszappan minden bőrtípusra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...