Mottó

2012. május 29., kedd

Rozmaringos-levendulás gyógynövényszappan

Régen íródott az utolsó bejegyzés, az sem szappanos volt...hiába, akinek kertje van, tavaszidőn jobbára a odakint tesz-vesz, ültet, vet, gyomlál, kapál, öntöz, vagy egyszerűen csak lesi, hogy kel-e már, virágzik-e, mennyit nőtt tegnap óta....vagy egyszerűen csak kiül a kerti padra, harmatos füvet néz reggel, miközben issza a forró feketét, vagy tücsökciripet és madárcsicsergést hallgat este, jólesően elfáradva. Kicsit csicsásan hangzik, de ha egyszer  így van... :)

Fentiek miatt  jócskán megcsappant a szappankészletem, no meg hiányzott  is már a boszorkánykonyhás tevékenykedés, és mivel a fűszerkert már illatos növényektől pompázik, adva volt, milyen szappant készítsek.

Friss rozmaringot, levendulát, mentát  és kakukkfüvet szedtem a főzethez, tavaly eltett szárított rozmaringot, csalánt őröltem, és egy frissítő, kertészkedés után a fáradt izmoknak, ízületeknek is jóleső, lazító és aromás illatú szappant terveztem. 
Rozmaringos szappant már készítettem , az első szappanok egyike volt. Az emlékbe eltett utolsó darab még most is enyhén illatos, az őrölt gyógynövények jól magukba zárják az illóolajokat. A tavalyi rozmaringos szappan Édesapám kedvence lett, mert nem csak aromás, friss illata volt kellemes a használat során, hanem a kertészkedés utáni makacs szennyeződéseket is remekül eltávolította a bőrről.

A fűszernövények nagy részéhez hasonlóan, a rozmaring is a Földközi-tenger körüli európai és afrikai országokból származik. Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában őshonos, ahol még most is vadon él. Ősidők óta ismert fűszer- és gyógynövény, az ókori görögök szerint serkenti az agyműködést, ezért a diákoknál mindig volt egy-egy rozmaringágacska. Később a szerelmesek hűségének a jelképe lett, s mint a hűség és a tisztaság jelképe, a mai napig az esküvői asztalok gyakori dísze. Illat-, gyógy- és fűszernövényként a mediterrán vidéken kívül Észak-Amerikában, Németországban és az enyhébb telű Nagy-Britanniában is termesztik. A biokertészek igen nagyra becsülik, főzetének kitűnő rovarirtó hatást tulajdonítanak. A levelekben előforduló rozmarinsav gátolja a lipoxigenáz aktivitását s így gyulladáscsökkentő hatású. Kiválóan használható a reumás panaszok enyhítésére, idegzsábánál bedörzsölő vagy gyógyfürdőként, ajánlják alacsony vérnyomás, illetve a lábak keringési elégtelenségeinél is.

 A levendula főzete és olaja antibakteriális, gyulladáscsökkentő, vérkeringést serkentő, gombaölő hatású, nyugtató és lazító hatását pedig aromaterápiás tulajdonságainak köszönheti. A levendulaolaj alkamazá-sának ugyancsak fontos területeként említhető meg a reumás, neuralgiás és egyéb krónikus fájdalmak kezelése, melyeknél elsősorban masszázs- és fürdőolajok, bedörzsölőszerek és kenőcsök alkotórészeként használatos. A fájdalom mérséklődését a fent említett készítményeknél az ellazulást elősegítő hatásnak tulajdonítják.

 A borsosmentaolaj hűsítő, értágító és fájdalomcsillapító hatását a migrén kezelésében hasznosítják különböző koncentrációjú bedörzsölőszerek alkotórészeként, önmagában vagy más illóolajokkal társítva. Hűsítő, helyi érzéstelenítő hatását mozgásszervi bántalmak és sportsérülések kezelésénél is hasznosítják, részben masszázs- és fürdőolajok, részben terápiás céllal ajánlott készítmények (gélek, krémek, kenőcsök, tapaszok) alkotórészeként. Hasonló célra használják az olaj fő alkotórészét, a mentolt is. Mindezek mellett különböző bőrápoló készítmények (pl. viszketést csillapító szerek) alkotórészeként, ill. rovarcsípések következtében kialakuló gyulladások kezelésére alkalmas készítményekben találkozhatunk vele.

Szappanom összetevői: szappanosított olívaolaj, pálmaolaj, kókuszvaj, méhviasz, ricinusolaj, shea vaj, kakaóvaj, kukoricacsíra olaj, zöld agyag, őrölt rozmaring és csalán; friss levendula, rozmaring, menta és kakukkfű főzete; rozmaring, levendula, borsosmenta és fenyő illóolaj. Frissítő, izom- és léleklazító szappan felnőtteknek.

2012. május 5., szombat

Anyák napjára


Mécs László: A királyfi három bánata


Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy síró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.

 Maga adta nékem édessége teljét,
 úgy ajándékozta anyasága tejét,
 hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot keritett,
aranyos palástot vállamra terített,
fejem fölé égszín mosolygást derített.

Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szíve ment elõttem előre követnek.

Amíg ő van, vígan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?

A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem így is kevés volna.
Hogyha a föld minden színmézét átadom,
az ő édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.


Gustav Klimt: Anya és gyermeke
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...